A viking és a kelta kultúrák számára az élet fája mély szimbolikával áthatott, erős jelképként szolgál. Az északi hagyományokban ezt a fát gyakran Yggdrasillként említik, amely a különböző világokat összekötő kozmikus központ. Nemcsak a fizikai univerzumot szimbolizálja, hanem a spirituális utazást és az élet körforgását is, amelynek gyökerei mélyen a földbe nyúlnak, törzse áthalad az emberi világon, ágai pedig átölelik az égi szférákat. A kelta kultúrában az élet fája a földi és a szellemi világ kapcsolatát jelképezi, végtelen összefonódásával hangsúlyozva az élet, a természet és az újjászületési ciklusok folyamatosságát. Ez az élet fája medál napot és holdat is ábrázol, a halál és az újjászületés napi ciklusát szimbolizálva.
Az élet fája fontos szimbólum, amely világszerte számtalan mitológiai, vallási és filozófiai hagyományban jelen van. Gyakran jelképezi az ég, a föld és az alvilág közötti kapcsolatot, ahogyan azt az északi mitológiában az Yggdrasil is illusztrálja. Bár az élet fája központi szerepet játszik ezekben a kultúrákban, a szimbólum nem-indoeurópai kultúrákban is megtalálható, ami még régebbi eredetre utal.
