Ez az ékszer egy késő középkori zarándokjelvény alapján készült, amely Arisztotelész és Phyllis történetét ábrázolja. Ez a motívum rendkívül népszerű volt a korai és a késő középkori időszakban is, és elsősorban szórakoztató célt szolgált.
A jelvény Phyllist ábrázolja, amint egy ostorral a kezében, egy kerten átvezetve meglovagolja Arisztotelészt. Ki nem elégült vágyát kifejezetten, merev hímvesszője szimbolizálja. A zarándokjelvény eredeti mintája Hollandiából származik, és a középkori erotikus jelvények csoportjába tartozik, amelyek nagyon elterjedtek voltak ezen a vidéken.
Hasonlóan az eredeti középkori zarándokjelvényekhez, a hátoldalon egy lapos tű található zárórendszerrel, amellyel a darab szilárdan rögzíthető a ruházathoz. Egy kis gyűrű is helyet kapott rajta, így a nyakban medálként is viselhető.
Arisztotelész és Phyllis története
Arisztotelész és Phyllis középkori története a bölcs ember témáját dolgozza fel, akit egy gyönyörű nő elcsábít, rászed és nyilvánosan megaláz.
Makedóniai Fülöp király a híres filozófusra, Arisztotelészre bízza fia, Sándor nevelését. Sándor azonban annyira fülig szerelmes lesz a gyönyörű Phyllisbe, hogy elhanyagolja tanulmányait. Arisztotelész úgy dönt, hogy elválasztja a szerelmeseket, annál is inkább, mert maga is gyengéd érzelmeket táplál Phyllis iránt.
Miután megfosztva érzi magát a szerelmétől, Phyllis úgy határoz, bosszút áll Arisztotelészen. Amikor a filozófus felajánlja neki, hogy fizetség fejében töltsön vele egy éjszakát, a nő látszólag beleegyezik, de egy feltételt szab: Arisztotelésznek hátán kell hordoznia őt a kertben, mint egy lovat.
Phyllis nyerget tesz rá, és egy szerelmes dalt énekelve meglovagolja a kertben. A királyné és az udvar hölgyei véletlenül szemtanúi lesznek a jelenetnek. Arisztotelész mindenki céltáblájává válik, és szégyenében egy távoli országba menekül, ahol a vágy romboló erején mereng.
A motívum történelmi jelentősége
A okosabb nő által megalázott bölcs témája már az V. század óta ismert, és megjelenik kínai, arab, valamint perzsa történetekben is. A keresztes hadjáratok idején juthatott el Európába, ahol a XIII. és a XVI. század között tett szert nagy népszerűségre.
Az irodalom mellett ez a motívum a késő középkori művészetben is széles körben megjelenik. Felfedezhető a nemesség mindennapi használati tárgyain, például késteljeken, fésűken, szobrokon, valamint templomokat és katedrálisokat díszítő domborműveken.
- Méretek: 3,8 × 4 cm
- Anyag: bronz
