Ez a gyönyörű amulett az egyik legismertebb kelta motívum formájában készült. A triskelion szerepel a kelta Man-sziget (Mannin) zászlaján is, és már a La Tène-kultúra idejétől kezdve használatos volt a kelta művészetben.
A triskeliont a különböző kultúrák és korszakok eltérően értelmezték. Eredetileg valószínűleg a napot és annak ciklusait szimbolizálta. A kelta és római művészetben főként dekorációs célokra használták, de a kelta érméken néha megőrizte szimbolikus jelentését. A népvándorlás korabeli germánok szintén használták ezt a motívumot, gyakran napjelekkel kombinálva, ami a napkultusz lehetséges fennmaradására utal.
A spirálminták a neolitikum óta jelen vannak Európában, és gyakran kapcsolódnak a nap tiszteletéhez. Bár pontos jelentésük kultúránként eltérő lehetett, a régészeti és művészeti bizonyítékok közös szimbolikára utalnak, amelyet a neolitikus földművesek alakítottak ki, és a későbbi indoeurópai napkultuszok is átvettek. A kelta La Tène-korszakban és a kora középkorban ez a szimbolika továbbra is központi szerepet játszott a művészeti stílusokban.
