Ez a négy lófejjel díszített fibula, amelyet négy szára után tetraszkelion fibulának is neveznek, i.sz. 275-350 közé datálódik. Ez a típus különösen népszerű volt a Balkánon állomásozó római lovassági segédcsapatok körében, és szolgálhatott katonai rangjelzésként vagy vallási jelentőséggel bírhatott a lóval kapcsolatos kultuszban.
Bronzból készült, mérete 3,8 x 3,8 cm. A hátoldalán erős tűszerkezet található.
Az ehhez hasonló fibulákat főként a Duna menti Novi Banovci környékén találták, ahol római lovassági egységek állomásoztak. Hiteles kiegészítője a római hagyományőrző felszerelésének.
