Kézzel készített replika egy korai középkori üveg karmos kupáról (claw beaker), amelyet angliai régészeti leletek ihlettek. Az ilyen jellegű edényt a régészeti szakirodalom claw beaker néven említi, ami szó szerint „karmos kupát” jelent.
Ezt a kupát különösen eredeti kézműves és művészi kialakítása teszi egyedivé. Az edény testére felhelyezett figyelemre méltó üveg üreges nyúlványok ívelt karmokra emlékeztetnek. A felső és alsó részt ráadásul finom, vízszintes üvegszálak díszítik. Ennek eredményeként az objektum egyszerre kelt archaikus, organikus és meglepően modern hatást.
Ez a replika tanúskodik arról a magas szintű mesterségbeli tudásról, amelyet a korai középkori üvegművesség elért.
- Magasság: 17 cm
- Szélesség: 9 cm
- Anyag: üveg
- A történelmi modell kora: korai középkor, kb. 6.–7. század
- Kulturális kontextus: kora angolszász kor, a skandináv Vendel-korszak kortársa
- Modell: Angliából származó régészeti leletek
- Cseh kézműves termék
Claw beaker – karmos kupa
A claw beakers, azaz a karmos kupák az európai korai középkor egyik legfigyelemreméltóbb üvegedény-formáját képviselik. Nevüket az edény testére illesztett jellegzetes üvegnyúlványokról kapták, amelyek hosszúkás, ívelt formája karmokra vagy ragadozómadár-karomszerű képződményekre hasonlít.
Ezek a kupák elsősorban az 5. és 7. század közötti régészeti leletekből ismertek. Kontinentális Európában és az angolszász Angliában egyaránt előfordulnak. A brit példányok főként korai angolszász közösségek temetőiből származnak, és néhányat kivételesen gazdag sírokban találtak.
Híres leletek Angliából
Ezeknek az edényeknek egy jelentős együttese származik a buckinghamshire-i Taplow-ból, ahol 1883-ban egy kivételével gazdag angolszász sírt fedeztek fel. Ebben a sírban nem kevesebb, mint négy karmos kupát találtak. Ezek a korai középkori üvegművesség elegáns példái, és a 7. század elejére datálhatók.
További példányok ismertek az essexi Mucking, a doveri Buckland és a cambridgeshire-i Great Chesterford temetőiből, valamint más angolszász lelethelyekről. A régészeti leletek azt mutatják, hogy többféle változatuk létezett, amelyek a karmok számában és elrendezésében, az edény arányaiban, valamint az üveg színében is különböztek.
Üveggyártás a korai középkorban
Az edény fő testét üvegfúvással készítették. A jellegzetes plasztikai elemeket ezután forró üvegből formázták meg, a kupa testére helyezték, majd a kívánt alakúra húzták ki. A díszítést az edény köré tekert finom üvegszálakkal is kiegészíthették.
A fúvott üvegtest, a felhelyezett díszítőelemek és az üvegszálak kombinációja a korabeli üvegfúvók nagyfokú ügyességét bizonyítja. Az eredeti edények gyakran nagyon vékony falúak voltak, és készítésük tapasztalt mestert igényelt.
Az angolszász Anglia és a Vendel-korszak
Ezen kupák kormeghatározása részben egybeesik a Skandináviában Vendel-korszaknak nevezett időszakkal, amely hozzávetőlegesen i. u. 550-től 800-ig tartott. Angliában a megfelelő évszázadokat általában a kora angolszász korhoz sorolják.
Ez a két régió az észak-európai térség egy egymással kapcsolatban álló világához tartozott, amelyen belül tárgyak, anyagok, művészeti hatások és az elit társadalmi státuszának megjelenítési formái áramlottak. A fényűző üvegedényeket lakomákon és ceremoniális étkezések során használhatták, miközben tulajdonosaik társadalmi státuszának látható kifejezőeszközei is voltak.
